168 óra

Aba-Novák arcai
2004/15 - Kultúra, Jolsvai András

Azon méláztam el, sétálgatva a Volksbank Istenhegyi úti fiókjának Galériájában, vajon hogyan folytatódik Aba-Novák pályája, ha nem hal meg negyvenhét évesen, a második világháború kezdetén.

Ünnepelt mester lett volna belőle, aki nagyszabású - mostanában épp letakarni tervezett - freskóival ünnepli az új embert, az új világot, aki Kossuth-díjat kap, és katedrát a Képzőművészeti Főiskolán? Vagy vezekelnie kell gazdag egyházi témájú műveiért, járhat Canossát, és festhet tájképeket vidéken, és írhat beadványokat az alapnak nyugdíj-kiegészítése tárgyában? Esetleg teljesen feketelistára kerül, vidéki templomok falfestményeit restaurálhatja, hogy aztán halála után felfedezzék mint iskolateremtő mestert? Vagy Nyugatra menekül, és világhírű, divatos alkotó lesz belőle?

És nemcsak azért jutott mindez eszembe e pompás, gazdag kiállítás kapcsán (melyet a művész születésének száztizedik évfordulójára rendeztek), mert mostanában láttam néhány tárlatot az egykori római iskola tagjaitól, és azokban éppen az rázott meg leginkább, hogy ugyanaz a nemzedék, ugyanaz az irányzat (hagyjuk most a részleteket) hányféle történetben folytatódott aztán, szinte függetlenül a szereplők akaratától - vagyis hogy a történelem milyen kegyetlenül gázolt át ezen a generáción -, hanem azért is, mert ami engem illet, nem tudtam, hogy Aba-Nováknak ennyi arca volt. Egy heroikus, egy romantikus, egy lírai, egy tréfálkozó, egy kubista, egy impresszionista - mintha nem is ugyanaz a kéz festette volna ezeket a képeket, nem is ugyanaz a szem nézte volna ennyiféleképp a világot.

Korszakos tehetségéhez eddig sem férhetett kétség, de igazi, mindenoldalú felfedezése, úgy látszik, még várat magára; e kiállítás után talán ez is könnyebb lesz.

SAJTÓHÍREK

terasz.hu
dunakanyar.hu
Kossuth Rádió - Gondolat-jel
Hölgyvilág
Kulturinfo
Népszabadság Online
Ma.hu
Magyar Hírlap Online
Figyelőnet
168 óra
est.hu
Lakáskultúra
artportal.hu
artnet.hu