Figyelőnet

Banki mecenatúra - (jel)képes üzlet
2004. március 9. F.E.-Sz.I.M.

A művészet támogatása kevésbé jellemző a bankokra, mint amennyire nyereségükből futná. A március 16-án nyíló Aba-Novák Vilmos tárlat ritka példa ennek az ellenkezőjére.

Március 16-án nagyszabású Aba-Novák Vilmos kiállítás nyílik a Volksbank szervezésében a művész születésének 110. évfordulója alkalmából. Az örökösök saját tulajdonában álló, közel száz műalkotást bemutató tárlat nem csupán amiatt érdemel figyelmet, mert egy igen jelentős XX. századi festőnkről van szó, hanem amiatt is, mert az eseményre egy bankfiókban, egy bank támogatásával kerül sor. Ez pedig egyelőre nálunk ritkaság.

Kortárs festők előnyben

Körkérdésünk meglepő eredményt hozott: a 31 hazai kereskedelmi bank közül gyakorlatilag egy kezünkön megszámolhatjuk, hányan áldoznak jelentősebb összegeket a képzőművészetek oltárán (a kultúra más területeitől, illetve a sporttól ezúttal eltekintünk). A mostani Aba-Novák kiállítást a Magyarországi Volksbank támogatja, ám ezen a területen a szintén osztrák tulajdonú Raiffeisen Bank az egyik legnagyobb mecénás, évek óta saját galériát is működtet.
Évente mintegy 100 millió forintot fordítanak ilyen célokra - tudtuk meg Gondáné Fischer Zsófiától, a bank marketingigazgatójától. Ebből a pénzből kiállításokat szerveznek, festményeket vásárolnak a Raiffeisen Kortárs Képzőművészeti Gyűjteménybe, művészeti albumok és múzeumi katalógusok kiadását finanszírozzák. A támogatottak között a kortárs képzőművészek (ideértve a fotográfiát is) mellett előadóművészek (a klasszikus zene, a jazz és a színházi élet képviselői) is helyet kapnak, utóbbiak inkább szponzoráció keretében jutnak anyagi segítséghez.
Mellettük a Magyar Külkereskedelmi Bank számít komolyabb szereplőnek a hazai műkincspiacon. Évente több tízmillió forint értékben vásárol, jellemzően XIX. századi, klasszikus magyar festményeket, melyekből mostanra már 300 darabos, milliárdos értékű kollekció állt össze.
Rajtuk kívül a HVB Bank és az Inter-Európa Bank nyújt még értékelhető anyagi segítséget. Ne feledkezzünk meg a Bankár Holding birtokosáról, Kovács Gáborról sem, aki tavaly októberben hazai viszonylatban igen jelentős összeggel, 3 milliárd forint készpénzzel hozta létre saját Művészeti Alapítványát, amely évente 400-500 millió forinttal támogatja majd a kortárs képzőművészeket.
A pozitív példák ellenére a magánmecenatúra támogatásának aránya még igen csekély. Baán László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára a Népszabadságnak nemrégiben azt mondta: mintegy százmilliárd forint, a GDP 1 százalékának megfelelő költségvetési pénz jut a kultúra támogatására, amit viszont igen kevéssel egészítenek ki a nem állami pénzekből adományozók.

Nem jó üzlet

Ami a bankokat illeti, pénz lenne (tavaly októberig csaknem 200 milliárd forintnyi adózatlan profitra tett szert a bankszektor), sok esetben inkább az eltökéltség és a koncepció hiányzik - vélik a FigyelőNet által megkérdezett szakemberek. Skonda Mária, a Volksbank vezérigazgató-helyettese elmondta: az osztrák tapasztalatokat is alapul véve döntöttek úgy 2002-ben, hogy a bankfiók hálózatában teret adnak elsősorban kortárs magyar képzőművészek munkáit bemutató kiállításoknak. Erre a marketingköltségeik 5 százalékát fordítják évente, durván 20 millió forintot.
Nem azért teszik, mert annyira jó üzlet lenne - erősítette meg Skonda Mária -, jóllehet gazdálkodó szervezetként a gazdasági szempontokat sem hagyhatják figyelmen kívül. Egyrészt megfontolják, hogy mennyibe kerül egy kiállítási sorozat a banknak, a másik oldalon pedig mérlegelik, hogy hosszú távon milyen erkölcsi és megítélésbeli "tőke" termelődik meg a már meglévő, illetve potenciális ügyfelek körében. A tapasztalatok pedig már rövid távon is kedvezőek - vélekedik a vezérigazgató-helyettes asszony -, a kiállítások megnyitói ugyanis kedvező alkalmat kínálnak kapcsolatok ápolására és építésére az ügyfelekkel.
A mecénási tevékenységet a Raiffeisen sem tekinti üzletnek. A kommunikációs költségek közé sorolják, illetve alapítványi támogatásnak tekintik. Ettől persze még komoly értéknövelő tényezőnek tartják, hiszen erősíti a Raiffeisen márkanevet - jelzi Fischer Zsófia.

Mecenatúra vagy szponzoráció?

A köznyelvben gyakran keveredik a mecenatúra és a szponzoráció fogalma, holott lényegi különbségek vannak a két támogatási forma között - bár egészen vegytiszta esetekre ritkán van lehetőség. A mecénás támogatásáért cserébe nem vár PR-ellenszolgáltatást - mondja Gondáné Fischer Zsófia. A szponzoráció esetében viszont a felek üzleti szerződésben, tételesen rögzítik a támogatásért cserébe elvárt PR, reklám és egyéb ellenszolgáltatásokat.
A szponzoráció eszközével akkor él egy gazdasági szervezet, ha támogatási szándékát kizárólag üzleti megfontolások motiválják - erősíti meg Skonda Mária. A mecenatúra - bár az üzleti megfontolásokat itt sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni - hosszú távú, tudatosan átgondolt támogatási filozófiát jelent, a közélet egy olyan szegmensében, amely a társadalom fejlődése szempontjából a cég megítélése szerint rendkívül fontos. Egy olyan szegmensben, amelyre a társadalom összességének jóval nagyobb összegeket és figyelmet kellene fordítania. Ebből a szempontból a mecenatúra jóval hasznosabb, igaz a "megtérülése" lassabb, mint a szponzorációé.

SAJTÓHÍREK

terasz.hu
dunakanyar.hu
Kossuth Rádió - Gondolat-jel
Hölgyvilág
Kulturinfo
Népszabadság Online
Ma.hu
Magyar Hírlap Online
Figyelőnet
168 óra
est.hu
Lakáskultúra
artportal.hu
artnet.hu