Vácról röviden

Ez a gyönyörű, ezer éves kisváros Budapesttől alig 35 km-re északra, Magyarország egyik legszebb táján, a festői szépségű Dunakanyarban található. Ha délről, Sződliget felől vagy a Duna túlparti, Pokol-szigeti oldaláról közelítjük meg, úgy jelenik meg előttünk, mintha egy múlt századi vedutát vagy litográfiát szemlélnénk. Ez elsősorban a város tömör formájával, világos, gyorsan áttekinthető megjelenésével magyarázható. A felszaggatott testű Naszály megmaradt erdőfoltjaival és a Dunával együtt látszó hegyek valóban élő tartozékai a városról alkotott első benyomásnak.

A változatos városkép az utolsó két és fél évszázadban formálódott. Vác esetében különösen nagy veszteség, hogy mozgalmas századaiból kevés összefüggő emlék maradt.

Pedig a várostól északra eső Pogányvár is már a bronzkori kultúra egyik tűzhelye volt. A római uralom századaiban a Duna partján találkoztak a pannon tartomány és a barbarikum népei, mert a Szentendrei-szigeten a várossal szemben épült bolhavár az itt átvezető útvonal erődítménye lett. A magyar államiság megteremtése idején kialakult a középkori telep kezdeti formája. Vácról, mint városról eloször 1075-ben meg a garamszentbenedeki apátság alapító oklevele. A középkori városias fejlődést az ország egyik legtekintélyesebb egyházmegyéjének a megteremrése befolyásolta. A váci püspökség István király alapítása. Székesegyházát I. Géza fejezte be, itt is temették el 1077-ben. A várszeruen megerősített egyházi központ a köréje emelt kőépületekkel és sáncokkal sem tudta megakadályozni a tatárok 1241-es virágvasárnapi rohamát. A város és a környék lakosai a váratlan támadás elől a székesegyházban és az erős kóházakban kerestek védelmet, de a tatárok tűzhalálra ítélték őket. Rogerius - a korabeli krónikás - szerint a nők és a gyermekek, a papok és a polgárok mind elpusztultak. 1255-ben három megye nemeseivel itt vette számba IV. Béla a birtokok helyzetét, és itt szabta meg az újjáépítés feladatait. Később Váncsa István püspök német telepesekkel gyarapította a város lélekszámát. A jövevények a régi központtól északra telepedtek meg és külön kolostort is alapítottak.

A feudalizmus virágkorában, a XIV. században a közeli Visegrád fővárosi rangja Vác fejlodését is jótékonyan befolyásolta. E század élénkülő kereskedelmi élete hozta létre a váci márkát, mint fizetőeszközt, ekkor kezdett muködni a jól jövedelmező harmincadvám; a város háromhajós szentélykörüljárós csarnoktemploma is a század végén vagy a XV. század elején kapta gótikus formáját.

Ez a székesegyház a négyszögletes alaprajzú belsővárban állott. A Duna-parti várat külso falakkal, falszorosokkal és vizesárokkal is megerősítették. A falszorosok védelmére kerek külső tornyok is épültek, az északi oldal várkapuját pedig barbakánnal is biztosították. Ehhez a várhoz északi irányban csatlakozott a középkori magyar város, lakói földműveléssel, háziiparral és kézművességgel foglalkoztak. A XV. században a fegyverforgatásban jeleskedő Szilassi Vince püspöknek, a törökverő Hunyadi vezértársának palotájában folytak az eredményes békítő tárgyalások Podjabrád György cseh királlyal és Frigyes német-római császárral. Giskra, a husziták vezére is ebben a házban állt Mátyás király oldalára. Báthory Miklós püspöksége idejében az 1485-ös váci országgyulés volt fontos politikai esemény. A püspök humanista műveltsége és reneszánsz építkezése Vácot a kor egyik legjelentosebb vidéki kultúrközpontjává tette. A fejlődést megállította és visszavetette, sőt legszebb kulturális emlékeitől meg is fosztotta a mohácsi csata után megjelenő török sereg. A Duna-kanyar jelentős városai közül 1544-ben, tehát utolsónak esett el Vác. A megszállás évtizedei után, a "hosszú háború" hadieseményei közepette osztozott a többi végvár sorsával. 1664-ben Bocskai itt vette át az erdélyi koronát. A török igától 1686-ban felszabadult város a pusztulás szomorú képét mutatta. A XVIII. századtól Vác újra a fejlődés útját járta. A barokk kor egyházi vezetői a püspöki rangú Althan testvérek, Esterházy Károly és Migazzi Kristóf Vácot jó ízléssel fejlesztették tovább. Nagy veszteség, hogy ez a lendület a klasszicista stílus néhány alkotásától eltekintve nem folytatódott.

A Pest és Pozsony között meginduló gőzhajó már a múlt század harmincas éveiben bekapcsolta a nagy vízi út forgalmába, az első vasút pedig Pesttől Vácig 1846-ban épült ki. A gyorsan fejlődő főváros sokáig hátráltatta a váci ipar kibontakozását. A két világháború között indult meg némi iparosodás.

ELÉRHETŐSÉGÜNK

Duna pArt Galéria

Cím: Vác, Liszt Ferenc sétány 3.
Telefon: 20 / 216-7508
E-mail:

Nyitva 10-17 óráig.

A nagyításhoz kattintson a képre

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG

A Duna pArt Galéria a következő módon érhető el:

Személygépkocsival
Budapestről a régi, vagy az új 2-es főúton. Főutakon táblák jelölik a kompátkelőt. Vácra beérve a börtönnél kell a Duna partra lejönni. A galéria a komptól 15 méterre található. (Tempótól függően 25-50 perc)

Vonattal
Budapest Nyugati pályaudvaron a Szob felé közlekedő vonatra kell felszállni. Vácott a vonatról leszállva a Széchenyi utcában el kell sétálni a Március 15 térig (Főtér), majd a komphoz le a Dunapartra. Jobbra kanyarodva a sétányon 15 méter. (Vonat menetidő 45-50 perc, majd Vácott 10 perc könnyű séta)

Busszal
Budapest Árpád hídtól menetrendszerinti autóbusszal (40-50 perc)

Hajóval
Budapestről sétahajóval (kb 1,5 óra) Hajókikötőnél leszállva könnyű 2 perces séta a komp felé.

Kerékpárral
Nemzetközi - Budapestről induló - kerékpárúton kényelmes túrát tehet a Duna folyóval párhuzamosan. Vácra érve megpihenhet a Duna pArt Galériába.

A Duna túloldaláról a Váci kompal átkelve balra a sétányon 15 méterre 15 másodpercnyi könnyű séta.