|
Endrey-Nagy Attila
festőművész
 Minden téren sikeres nemzetközi rangú művész. Alkotásai nagyrészt a tradicionális festészetből építkeznek. Vásznai hangulata a bohém
századelő pezsgő hangulatát idézik. A fény és az árnyék kombinációja, kombinálása művészetét egyedivé teszi. Festészetében a lírai
hangvétel, a természetelvű művészi koncepció, az ezoteria, a misztika egyaránt megtalálható. Sikerrel állított ki az Operaház Vörös
Szalonjában, Schwabisch Gmünd, Prediger - Németország, Spreitenbach - Svájc, Atrium Hyatt, Hilton Casinó, Godot Galéria - Budapest.
 
Farkas András
festőművész (1920-1991)
1944-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Nem a hagyományos művészsorsot választja, művész-tanár lesz, festőművészek egész generációi
nőnek ki a keze alól. Számtalan díjat és elismerést kapott: 1955. Országos Illusztrációs pályázat, 1961. és 1963 Országos Pedagógus
Képzőművész kiállítás nagydíja, 1970., 1971. Mikszáth emlékérem, 1971. Madách-díj, 1977. Balassi díj, 1981. Pro Urbe díj, 1986 Horváth
Endre díj. 1990-ben Balassagyarmat díszpolgárává választják. Festészete mellett grafikai munkássága is kiemelkedő, különösen Madách Imre
Az ember tragédiájához készített grafikai sorozata. 1973-ban nagy sikert aratott Katowicében, Lengyelországban egy nemzetközi szimpózium
kiállításán.
 
Farkas Lídia
festőművész (1910-1985)
 1929-1934 között jár a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, tanára Glatz Oszkár.
Pohárnok Zoltánnal közösen színezett rézkarc illusztrációkat készített több irodalmi műhöz, köztük Petőfi János vitéz című elbeszélő költeményéhez.
1957 óta szerepel kiállításokon. Kedvelt műfaja a csendélet. Visszahúzódó, öntörvényű, magányos művész volt. Kedvelte a Balaton és a Dunakanyar tájait.
Fehér Ilona
festőművész
Fehér Ilona Komáromi Kacz Endre, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél növendéke. Első önálló kiállítását óriási siker mellett
rendezik meg 1940-ben Budapesten, majd egy évvel később, 1941-ben szintén önálló tárlatot rendeznek neki a fővárosban. A háborút követően
állandó és meghatározó résztvevője a Műcsarnokban rendezett Nemzeti Szalon kiállításoknak. Több festményét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
Jelentős rézkarcoló művészként is számon tartják. Műalkotásai magángyűjtemények meghatározó tételei. Fehér Ilona fent szereplő alkotása a
művésznő leginkább számon tartott korszakában, az 1940-es évek végén készült. Sikeres alkotóként kedvelte meg a Holland, Angol, Luxemburgi,
Belga és Francia közönség. Alkotási módjára a németalföldi festészet a jellemző sikereit is ez a festészet alapozta meg a külföldi országokban.
Festményei magángyűjtemények megbecsült darabjai.
Az oldal tetejére
|
