|
Gödöllői Műhely
Képző- és iparművészek
 "Öt éve, 1998-ban alakult meg a Gödöllő városában és a város
vonzáskörzetében élő iparművészek - textilesek, keramikusok, formatervezők - művészeti csoportosulása, a Gödöllői Iparművészeti Műhely.
Ez a megalakulásakor tizenegy tagot számláló művészközösség a száz esztendővel korábban - az ezerkilencszázas és ezerkilencszáztízes
években - működött Gödöllői Művésztelep által teremtett hagyomány közös felélesztésére és továbbépítésére vállalkozott. A hajdani
gödöllői művésztelep a magyarországi szecesszió önálló művészettörténeti fejezetet író műhelyeként végezte tevékenységét, amelyben
nagy szerepe volt a kézművességnek, a természettel való bensőséges kapcsolatnak, az összművészeti szándékoknak, a népművészethez,
mint éltető forráshoz való fordulásnak és a munka-élet-művészet egységére való törekvésnek. 
A kétezredik év körüli időszakban dolgozó
alkotók - gyökeresen más történelmi-társadalmi viszonyok között - a száz évvel korábbi eszményeket és célkitűzéseket természetesen nem
vállalhatták, de változatlan cél maradt a kézműves alkotómódszer megőrzése, a merev iparművészeti ágazat- és műfajhatárok szabad
átlépése, a tradicionális, anyagban realizált műalkotás létrehozása, és a műhely-szellem fenntartása. A gödöllői Körösfői utcai ma
már pazar kerttel övezett műhely és kiállító ház a közelmúlt éveiben olyan művészeti centrummá alakult, amelynek vonzó és kisugárzó
hatása nem csupán a kisváros határain belül érezhető. A műhely meghívott művészekkel közösen rendezett tárlataival, országos körben
meghirdetett és megszervezett rendezvényeivel nyitott, de a gödöllői karakterét őrző műhelyként funkcionál."
Wehner Tibor művészettörténész
Kiállításon résztvevő művészek:
Anti Szabó János formatervező iparművész, Bocz Beáta textilművész,
Bódis Erzsébet textilművész, Fábián Dénes Zoltán képzőművész, Farkas Éva kárpitművész, F. Orosz Sára keramikusművész, Horváth Márton
üvegművész, Katona Szabó Erzsébet textilművész, Keresztes Dóra grafikusművész, Kun Éva keramikusművész, Orosz István, grafikusművész,
Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész, Remsey András festőművész, Remsey Flóra kárpitművész, Rékasy Bálint ötvösművész, Simonffy Márta
textilművész, Smetana Ágnes üvegművész, Székelyi Kati textilművész, Szilágyi V. Zoltán grafikusművész, Szőcs Miklós TUI szobrászművész,
Szuppán Irén textilművész, Vilhelm Károly festőművész
 
 
Galambos Tamás
festőművész
"1939-ben születtem Budapesten. Gyermekkoromat Egerben töltöttem. Kéreg Istvánnénak, első rajztanáromnak
köszönhetem, hogy festő lettem. A Képzőművészeti Gimnáziumban Sebestyén Ferenc volt a tanárom, annak elvégzése
után a Képzőművészeti Főiskolára kerültem, ahol Hincz Gyula és Barcsay Jenő voltak mestereim.
Első kiállításomat
1960-ban a főiskolán rendeztem. Hála mestereimnek, hogy már főiskolás koromban elkezdhettem mai stílusom
kialakítását.
 Nem kapcsolódtam az 50-es, 60-as években divatos és kifizetődő egyik irányzathoz sem, hanem
nehezebb utat választva kerestem a nyelvet, amellyel elmondhatom gondolataimat a világról. 1963-ban, egy
több mint fél éves utazás alkalmával, amikor Skandináviától Szicíliáig végigjártam az országokat és múzeumokat,
megerősödött bennem a hit, hogy nem más szekere után kell futnom, hanem saját magamnak kell világot teremtenem.
Ez a koncepció azt is jelentette számomra, hogy igyekszem távol álló stílusokat is megismerni és tiszteletben
tartani. 1966-ban Budapesten a Mednyánszky Teremben már láthatóak voltak ezek a festmények. Az itt kiállított
képekre még a "rácsodálkozás", bizonyos naivitás, a rátalálás öröme volt jellemző. Az évek folyamán ez
megváltozott. A naivitást felváltotta a tudatosság és a rácsodálkozást az irónia és kritika. A festés számomra
örökös szellemi kötéltáncot jelent a fikció és a realitás, a szép és rút között.
A mese mindig csak kifejezési forma, hogy annak segítségével minél több ember számára érthetően beszéljek a
máról és mondjak véleményt a világról." - vallja művészetéről Galambos Tamás.
 
Galambos Tamás díjai: 1957 és 1981 - Prix Suisse de la Penture, Morges, Svájc; 1980 - Dunakanyar-Nyári
Tárlat, Esztergom; 1980 - Hatvani Tájkép Biennálé; 1980 - Kohán György emlékérem; 1981 - Szegedi Nyári
Tárlat; 1981 - Tabor Trebnje aranyérem, Jugoszlávia; 1982 - Nívódíj (a Csók Galéria kiállításáért); 1983
- Marx pályázat; 1984 - Honvédelmi kiállítás (Művelődési Minisztérium díja); 1984 - Intenational Art
Competition, Los Angeles; 1984 - Szegedi Országos Tárlat, a Művészeti Alap fődíja; 1987 - Szegedi
Országos Tárlat fesztiváldíj; 1987 - Szolnoki Biennálé festészeti nagydíj; 1987 - Honvédelmi kiállítás
festészeti díj; 1988 - Iskolagaléria Festészeti Biennálé fesztiváldíj; 1988 - Munkácsy díj; 1992 -
Szegedi Nyári Tárlat, a Szegedért Alapítvány díja; 1998 - VI. Kortárs Képzőművészeti Tárlat, a Magyar
Fejlesztési Bank díja
|
