|
Müller Árpád
festőművész
 "Mi a különbség dilettáns és profi között?
Az, hogy a dilettáns az addig fest, ameddig élvezi, a profi addig élvezi, ameddig fest. Soha ne legyünk se profik,
se dilettánsok"
1987. május 25.
"Mindig a világ zajait, lélegzését kell észrevenni és festészetté transzponálni.
Kitalálni nem érdemes semmit, mert tátongani fog az ürességtől, és a kép önmaga gyilkosává fog válni, hatalmába
keríti a festőt és azzal is végez."
1988. augusztus 10.
"Az igazi jó műalkotás nem egy igényt szolgál ki, hanem egy új igényt teremt"
1989. január 8.
"A rombolás is festészeti eszköz, jól felhasználva azt, alkotási folyamattá válhat."
1992. szeptember 8.
"Demonstrálni akarom az örök értékek folytonosságát, melyet a mindenkori divatirányzatokból fakadó
örökös dilettantizmus elsikkasztott. (Look for the Squirrel Társaság, 1984)"
1992. december 21.
"Festészet = a világ mozgását kiszabadítani a látvány fogságából"
1994. április 20.
"A rossz festőt egy mozdulattal le lehet írni, a jó festő az definiálhatatlan."
1995. augusztus 20.
 
Jeges Ernő
festőművész
 Jeges Ernő 1898. január 12-én született Torontálvásárhelyen. 1917-18 között a budapesti
Iparművészeti Főiskola hallgatója, majd 1918-22 között a Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványa.
1921-ben gróf Batthyány Lajos meghívására Deli Antallal, Parobek Alajossal és Pándy Lajossal a bicskei
művésztelepen dolgozik. Az Ernst Lajos által adományozott bicskei művésztelep díjat megnyeri Szent Jeromos
című képével. A bicskei művésztelep 1922-ben mutatkozik be az itt készült művekkel a Nemzeti Szalonban.
1922 szeptemberében az Ernst Múzeumban a XX. csoportkiállításon Aba-Novák Vilmossal, Szinyei Merse Rózsival
és Karácsonyi Gézával együtt állít ki. A Danae című festményéért a Szinyei Merse Pál Társaság Nemes
Marcell-utazási ösztöndíjjal jutalmazza, amellyel Franciaországba utazik. 1922-1924 között Párizsban
dolgozik, beiratkozik a Julian Akadémiára. Paizs Goebel Jenővel, majd Ónody Bélával lakik együtt.
Ellátogat Barbizonba. 1923-ban és 1924-ben a Párizsi Szalonban állít ki. 1926-tól főiskolai társaival
a "Réti-tanítványokkal" Szentendrén dolgozik. 1926-29 között részt vesz a szentendrei Művésztelep kiállításain.
Az 1928-ban létrehozott Szentendrei Festők Társaságának egyik alapítója, résztvevője a Társaság kiállításainak.
(1930, 1939 Nemzeti Szalon) A Művésztelep egyik szervezője. Az 1928-ban alapított Munkácsy-céh tagja, a céh
kiállításain rendszeresen szerepel.
 
1931-től három éven keresztül római ösztöndíjasként a római Collegium Hungaricum teljes jogú tagja.
1931-32-ben a padovai Nemzetközi Egyházművészeti kiállításon bemutatja a Magyar Karácsony című festményét.
1933-ban befejezi több mint két év munka után Bakócz Tamás bevonulása Rómába című festményét. 1934-ben a
római Nemzetközi Egyházművészeti kiállításon a magyar kiállítók között szerepel Ábrahám és Izsák című festményével.
Ő díszíti ókeresztény szimbólumokkal és magyaros ornamentikával az erre az alkalomra Árkay Bertalan tervei
alapján bazilikává alakított magyar termet. Az olasz állam megvásárolja egyik festményét. 1934 első
egyházművészeti megbízása a dorogi Szent Borbála templomban, ezt követő fontosabb falképei: 1938 Budai Szent
Imre Kollégium, 1940 balatonfűzfői Szent Imre Kollégium üdülőkápolna, 1943 pannonhalmi Bencés Gimnázium,
1951 pomázi Plébániatemplom.  1936-ban újabb kiállítás résztvevője a Nemzeti Szalonban, elnyeri a székesfőváros
Ferencz József képzőművészeti ösztöndíját. 1937 Eszterházy Ferenc meghívására a tatai művésztelepen dolgozik.
1938 Szent István kiállítás résztvevője a Műcsarnokban. 1938 a Velencei Biennálé kiállítója.
Az olasz állam megvásárolja egyik festményét. 1939 tanulmányútra megy Svédországba. 1939-40 balatoni ösztöndíjat
kap. 1940-ben fővárosi fametszet-, 1941-ben fővárosi akvarell-díjjal jutalmazzák.1941 Eszterházy történeti
díjat nyer Mátyás király tudósai körében című művével. 1943 az ENIT-díj nyertese. 1947-ben felmondják
műtermét a szentendrei művésztelepen. A kommunista politika perifériára szorítja, persona non grata lesz.
1956. november 16-án hunyt el Budapesten.
1967-ben a szentendrei Ferenczy Múzeum kiállítja egyik festményét a múzeum új szerzeményi kiállításán.
1979 óta szerepel a szentendrei művészetet áttekintő jubiláris kiállításokon. 1983 "A római iskola" című kiállításon
szerepelnek művei (Esztergom, Keresztény Múzeum)
|
