|
Somogyi János
festőművész (1928-)
 1952-ben végez a Főiskolán, mesterei Kmetty János, Pór Bertalan, Bán Béla és Szőnyi István.
1972-ben és 1974-ben festészetét nívódíjjal jutalmazzák, 1973-ban Munkácsy-díjat kap. Művészetét színgazdagság, a
kompozíció dinamikája, expresszívizmus jellemzi.
Kiemelt részvevője az országos és nemzetközi kiállításoknak, szimpóziumoknak. Legjelentősebb tárlatai: 1970. Műcsarnok, 1989. Vigadó Galéria.
Mozaikmunkája díszíti a pécsi Orvostudományi Egyetemet, tűzzománc munkája az Árpád-hídi metrómegállót.
Stettka Gyula
festőművész
 A középiskolát elvégezvén Kassán, az országos mintarajztanoda növendékei közé iratta magát. Budapestről állami ösztöndíjjal Bécsbe
utazott s a képzőművészeti akadémián folytatta tanulmnyait, majd később Münchenben Wagner Sándornak lett szorgalmas és kedvelt
tanítványává. 1883. visszatért Budapestre s a Benczur Gyula vezetése alatt álló festészeti mesteriskolába lépett, ahol jelenleg
is működik mint segédtanár. Nevezetesebb munkái: Mindenszentek előtt (Budapest főváros tulajdona); Krisztus sírba tétele; Szt.
László (oltárkép a svábhegyi kápolnában); Tres faciunt collegium, humoros genrekép (Fiume város tulajdona); Kiváncsiak
(a király budavári képtárában). S. mint arcképfestő is jó nevet szerzett. Festette és pedig több ízben a király arcképét
is különböző törvényhatóságok számára.
A Rökk-jutalom pályabiróságának a tagjai lettek: Művészek: Basch Gyula, Brück Miksa, Csók István, Stettka Gyula és Zala György;
nem művészek: Kämmerer Ernő és Szmrecsányi Miklós dr.
Sugár Gyula
festőművész (1924-1991)
Rómában és Budapesten végezte művészeti tanulmányait, Rudnay Gyula, Domanovszky Endre és Bernáth Aurél mesterképzőjén. Diploma után 1954-től
a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Rabinovszky Máriusz tanársegédje. 1947-ben meghívják Rómába, ahol gyűjteményes kiállítása európai visszhangot
kap, művészetére felfigyelnek a nemzetközi gyűjtők is. Idehaza minden jelentős művészeti esemény meghívottja és kiemelt résztvevője. A
kiemelkedő egyéni megfogalmazású tájfestészete, képi világa egyszerre közelít az expresszionizmus és a neo-szürrealizmus felé. 1974-ben
elnyeri az egri akvarell biennále első díját, 1975-ban Ezüstgerely-díjas.
Szabó János
festő-, grafikus-, gobelinművész (1942- Budapest)
Barcsay Jenő, Konecsni György és Kádár György növendéke a Magyar Képzőművészeti Főiskola mesterképzőjén. 1968-ban ösztöndíjas a belgrádi
akadémián, Derkovits-ösztöndíjas. Kétszeres nívódíjazott alkotó. 1972 és 1990 között az Iparművészeti Főiskolán tanít, ugyanitt adjunktus,
művészgenerációk sora nőtt ki a keze alól. 1970-től kiállító művész: Németország, Ausztria, Bécs, Műcsarnok, Svájc, Vigadó Galéria stb.
Nagyméretű munkája látható a szegedi Nemzeti Színházban Múzsák címmel gobelin, és a budai Gyermekkórház homlokzatán mozaik.
Szarka Tamás
"A dunaújvárosi középiskolás évek alatt született meg érdeklődésem - az élet egy újabb rétege - a művészetek iránt. "Cakk" tanár úr
jelessel jutalmazta, ha komolyzenei koncertekre jártunk. Kamasz fiúként megmentett az énekléstől és meghódított a klasszikus zenével.
Ila néni a városi kerámia szakkörben egyszerűen békén hagyott látva makacs próbálkozásaimat az agyagok megerőszakolására. Birkás Pista
az amatőr műhelyben az alázat fontosságát és a minőség fogalmát égette belém. Később az elutasító fazekasok, kiknél inas szerettem volna
lenni az elszántság erejét, a magamra utaltság keserű-édes éveit adták akaratlanul. Probsztner János a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia
Stúdióban kitárta a világ kapuját és felelős művészi magatartásra nevelt.
 Az Iparművészeti Egyetem szilikát tanszékén az érlelődés
türelmes partnerei voltak tanáraim, Pázmándi Antal, Nagy Márta, Csekovszki Árpád, Schrammel Imre. Diákjaim a Székesfehérvári Művészeti
Gimnáziumban átható tekintetükkel az összefogottság és hitelesség boldog jármába fogtak. Tágabb környezetemben élő barátaim - akik már
a művész megnevezést elhagyják, hisz dilettáns önjelöltek felelőtlenül elkoptatták - személyes példájukkal segítettek megőrizni a hitet.
Az általam életre keltett Budaörsi Művésztelep résztvevői erősítik bennem a tenni akarást lakókörnyezetemért. A földkéreg anyagai pedig
szenvtelenül kimért érdeklődéssel figyelik miféle formát kell ölteniük miattam. Hát valahogy így élek manapság."
Az oldal tetejére
|
